Ricsi - 8. nap - Elégedettség

Mikor voltam a leginkább elégedett életem során? Nehéz megmondani. Voltak pillanatok, vagy órák, vagy napok. Az első barátnőmhöz köthető egy-két ilyen élmény. Sokszor nekifutottunk a párkapcsolatnak, mert unatkoztunk, vagy azt hittük majd jobb lesz, aztán mégis rendre újra szétmentünk. Egyszer sírva jött át hozzám, hogy az aktuális palija, aki jó 10 évvel idősebb volt nála, de az anyjával és nagyanyjával élt még mindig egy fedél alatt, az meg akarta csalni őt, mert talált tőle e-maileket meg társkereső hírdetéseket, és ott van a telefonszáma, meg képek róla, meg a farkáról, meg üzenetek, amikben pontosan úgy ír, ahogy egyébként is szokott. Szóval az exem ki volt bukva, és úgy volt vele, hogy ő most el akarja hagyni, és saját lábra akar állni, külön költözni saját albérletbe, csak még várja a fizetését. Mondtam neki, hogy van nálam hely, alhat a díványon ingyen, amíg össze nem jön, pár hétről lett volna szó kb. Nem akartam már tőle semmit párkapcsolati szinten. Testileg ismertem őt, lelkileg szerettem és törődtem vele, ahogy egy rokonával törődik az ember, és valahogy jól esett egymás közt úgy hivatkozni a másikra, mint testvérre. Nem kellett számon kérni rajta semmit, egyszerűen élvezte, feldobta a dolog, büszkén és vidáman hivatkozott rám baráti társaságban is úgy, mint bátyjára, én meg rá, mint húgomra. Esténként átbeszéltük a napot és sorozatokat néztünk együtt. Életem talán legboldogabb időszaka volt, amíg jártunk, nem így éreztem, de ott és akkor remek volt tartozni valakihez és biztonságban érezni magam. Hiszen egy testvért miért hagyna el az ember? Nem próbáltam birtokolni, kisajátítani, ha párkapcsolatot szeretne valakivel, nem állom útját, csak a mi viszonyunk is maradjon meg jónak. De ennek hamar vége lett. Egy hét alatt tulajdonképpen, mert végül kitalálta, hogy mégis szereti a pasiját, és feltétel nélkül visszament hozzá, annak a patkánynak még ki sem kellett magyaráznia magát. Persze mivel a pasas betegesen féltékeny volt, a lány nem találkozhatott a barátaival, köztük velem sem, (amikor úgy tudta, hogy a barátnőjét látogatja, akkor is vagy nyolc agresszív sms-t küldött neki a paranoid baromságaival) És hát a lány azóta volt még, hogy próbálta őt elhagyni, de végül megint nála kötött ki, a mi baráti kapcsolatunk, vagy "testvérségünk" semmit nem jelentett végül neki. Később megtudtam, hogy gyereket is szült neki, és összeomlottam idegileg. Ez már egy másik történet. Akkor voltam életemben a legelégedettebb, amikor azt éreztem és hittem, hogy igazán összetartozom valakivel, aki ráadásul olyan érzelmes és naiv is volt, mint ő.

Dóri - Nyolcadik nap: Elevenítsd fel a pillanatot, mikor a legelégedettebb voltál életedben

2011 májusától 2012 júniusáig. Mert akkor

- Szabad voltam
- Körberajongott, szexi Nő voltam
- Határozott zenekari frontember voltam.

Ragyogtam, mert ragyogtattak; álmaim voltak, amikért teljes erőbedobással dolgoztam. Átsegítettem álmaim zenekarát megannyi mélyponton és viszontagságon, míg végül eljutottunk a színpadig. És ha egyetlen pillanatot kellene ebből az időszakból választanom, akkor 2012. március 23-át emelném ki, az estét, amikor már a színpadon voltunk, eljátszottuk a dalainkat, és a közönség szeretett minket. Majdhogynem teltházas koncertet adtunk. A közönség igencsak vegyes volt, mert eredetileg az volt a cél, hogy összejöjjön a 100 néző, anyagi szempontok miatt, ezért boldog-boldogtalant meghívtunk. Jöttek rokonok, barátok, barátok barátai, rockerek, rapperek és diszkósok, régebbi ismerősök, és ez a színes, válogatott tömeg egy emberként ugrált és headbangelt a dalainkra. A szüleim, akik egészen a koncert napjáig húzták a szájukat (apukám őszintén megmondta, hogy nem tetszik neki a zenénk, anyu meg alapból ellenezte a metál műfajt), és csak azért jöttek el, hogy támogassanak, meg mert mégiscsak szerettek volna látni a színpadon; tátott szájjal hallgatták az előadásunkat, és utána rákattantak a zenénkre, mert élőből jött át nekik igazán, amit csináltunk. Az érzés, amikor édesanyám - aki az eltérő ízlésünk miatt nem különösebben mélyedt el a munkásságomban - otthon főzőcskézés közben dúdolja az egyik dalomat, leírhatatlan. Koncert után sorra jöttek oda az emberek gratulálni, kézről kézre adtak, és még napokkal később is jöttek a gratulációk neten keresztül.
Akkor éreztem a legteljesebbnek az életemet. Mert végre azt az utat jártam, amiről mindig álmodtam, ami nehéz napokon tartotta bennem a lelket.

Akkoriban nem volt állandó párkapcsolatom. Korábbi csalódások és rossz emlékek miatt a szívem ideiglenesen visszavonulót fújt, és csak kalandokat kerestem. Mondjuk ki nyíltan: csak szexelni jártam össze az emberekkel. Ennek oka volt. A már említett rossz tapasztalatok hatására egyáltalán nem élveztem az együttléteket azzal az emberrel, akivel elveszítettem a szüzességemet, a kapcsolatunk végül le is zárult. Néhány hónapnyi otthon gubbasztás után feltettem magamnak a kérdést: vagy szerzek jó tapasztalatokat, vagy egy életre megundorodom a szextől. Az előbbi mellett döntöttem, hála az égnek. Én így gyógyítottam meg magam. Nemcsak egy-egy jó menetről szólt az egész, hanem helyreállt az önbizalmam, végre el tudtam hinni, hogy szépnek látnak az emberek, és rengeteget töltődtem a férfiak rajongásából (akik mellesleg tudták, mire vállalkoznak, soha nem játszottam senki érzelmeivel, és nem hitegettem senkit).
Ebben a megerősödött állapotban vetettem bele magam a zenekari munkálatokba is.
2012. március 23-án tehát egy olyan nő állt a színpadon, aki megvalósította életének nagy álmát, és aki életében először egészséges, kívánatos, nagybetűs Nőnek érezhette magát.
Ez volt eddigi életem legszebb pillanata.

Ricsi - 7. nap - Mérleg

Nos, a csillagjegyem Mérleg és erről kb ennyi elég is. Nem szeretek nagyon belemélyedni ebbe, a legtöbb dolog igaz lehet bárkire, amit összeirkálnak horoszkóp címszó alatt.

Az, hogy szerintem mik jellemzőek rám, a természetemre... a barátaim általában úgy jellemeznek: igazságkereső. Olykor tapintatlan is vagyok, kíváncsiságból, vagy humorból, vagy mert próbálom valahogy megtörni a jeget, (erre más szót szoktak használni). Fontos nekem a kreativitás, gyakran szoktam világ vagy közjobbító dolgokon filozofálni, több ellentétes vonás kirajzolódik a személyiségemben, olykor kompenzálok. Nem tudom könnyen visszafogni az érzelmeimet, sértődékeny vagyok, nem haragtartó, de sajnos minden tüske bennem marad, és azok évek, évtizedek múltán is fájnak. Mindenre próbálok racionális magyarázatot találni és úgy állni a dolgokhoz, hogy azokra van behatásom, hogy az életem irányítása az én kezemben van. Mindent meg akarok tapasztalni, és a saját hibáimból tanulni, gyakran egyáltalán nem érdekel, hogy fejjel megyek a falnak, szükségét érzem a tapasztalatnak. Nagyon nagy igényem van a valahova, valakikhez való tartozás érzésére és ha ez nem talál viszonzásra a környezetemben, felém, akkor rend szerint csalódott vagyok. A kihívások és a kívülálló személyiségek vonzanak.

Dóri - Hetedik nap: Írj a csillagjegyedről, és arról, szerinted mi jellemző a személyiségedre

Nos, az én csillagjegyem vízöntő, tehát kezdjük egy általános vízöntő-jellemzéssel:

"Legjellemzőbb tulajdonságai: a hagyományok és korlátok felrúgása, új utak keresése az élet minden területén. A Vízöntő-jegyűek akkor születnek, amikor a legzordabb az időjárás, ám amikor épp a tetőfokára hág a farsang, mókáznak, alakoskodnak mulatoznak az emberek. Hát csoda-e, hogy a Vízöntő ember is épp ilyen? Komoly, elgondolkodó, a világ jobbításán fáradozó, aki a vidámság álarca mögé rejtőzik, és soha senki nem tudja meg, mire is gondol, mit is érez, mit tervez éppen. Régi megfigyelés, e jegy szülöttei vannak legkevesebben a föld kerekén. Ami pedig nagy kár, mert különleges embertípus, örök újító, "világmegváltó", jobbra törekvő. Igaz, rengeteg különc szokással is megáldotta a természet. Gyűlöli a formaságokat, s ha csak teheti, új utakon jár. Így aztán már messziről kirí a sorból gondolkodásmódja, viselkedése vagy öltözködése miatt. Egy régi asztrológiai könyvben olvasható: "A vízöntő jelleme egyszerre szfinx és csörgősipkás udvari bolond." A merev, gunyoros, rejtelmes mosolyú arc ugyanis csak maszk, ami mögé valódi érzelmeit rejti, az udvaribolond-öltözékkel pedig nemcsak bosszantani akarja környezetét, hanem jelzi azt is, hogy "a bolond mond igazat", és kendőzetlenül elmondja véleményét, lesújtó kritikáját a maradi, földhözragadt, nehezen mozduló világról. A Vízöntő szereti a társaságot, szívesen mókázik, játszik, viccel kifelé, közben lelke mélyén nagyon is komoly dolgok foglalkoztatják., Megrögzött reformer, mindenért rajong, ami új, többnyire az ultramodern irányzat követője. Ez pedig a munkájára, öltözködésére, ízlésére is rányomja bélyegét. Ő az, aki mindig két lépéssel a divatházak kínálata előtt jár, és nemcsak a formákkal, hanem a színekkel is meghökkentő hatásra törekszik. Elve mindig az: valami olyat kitalálni, ami még nem volt, ami új, ami más."

Na, ebből körülbelül semmi sem igaz rám. Nem akarok világmegváltani, habár látok dolgokat magam körül, amikkel nem értek egyet, de a változtatásért történő küzdelemhez már nem érzek magamban energiát; a saját világom sokkal jobban leköt. Nem szeretek feltűnő lenni sem az öltözékemmel, sem a viselkedésemmel, inkább meghúzódom a tömegben, és bár vannak különc dolgaim, de azokat nem szeretem mások arcába tolni. Vállalni vállalom, de nem hivalkodom semmivel. Nem szeretek mosolygó álarc mögé bújni, és általában nem is tudom eltitkolni, ha bajom van. Nem tartom magam reformernek, és nem akarok mindenáron kilógni a sorból. Talán egyedül a függetlenség iránti vágy igaz rám, és az, hogy a korlátokat utálom.

Ugyanakkor elvégeztem egy bővített elemzést, amiből többek között kiderült az aszcendensem (Rák), és ez a jellemzés például szóról szóra igaz a személyiségemre:

"Hangulatváltozásait nehéz követni, mert nincs összefüggésben a külvilág eseményeivel. Bár gondolkodását, tetteit az érzései irányítják, mégis gyakorlatias és megbízható. Már gyermekkorában is felelősségteljesen viselkedett. Mindig a maga útját akarta járni, már gyermekként is, mert sosem keveredett botrányos, zűrös ügyekbe. Megérzései rendkívül erősek és nagyon bele tudja élni magát mások helyzetébe. Viszont csak akkor érzi jól magát, ha önt is irányítja valaki, ha van kire támaszkodnia, s főleg van, aki átvállalja a felelősséget, a döntéseket."

Tehát ha már asztrológia, az aszcendensem jellemzői inkább illenek rám, mint a tényleges horoszkópomé.

Továbbá ez az elemzés felsorolja a különböző bolygók hatását a csillagjegyemre, ezekből is mazsolázgattam olyan mondatokat, amik igazak rám:

- Függetlenségre vágyik, a korlátokat nem hajlandó elfogadni.
- Nagyon kreatív, de nagyon kiszámíthatatlan is, teljességgel képtelen az átlag-életre.
- Szabadságra és térre van szüksége, fizikai és szellemi értelemben egyaránt.
- Kedveli a különlegességeket, és rendkívüli célokat tűz maga elé, melyek megvalósítására hatalmas energiákat fordít.
- Tele van ötlettel és kreativitással.
- Becsületes és megbízható, és nem akar megszökni a kötelezettségei elől, csak éppen másképp szeretné végrehajtani a feladatot, mint ahogyan mások elvárják.
- Azt nem tudja, hogy mit akar, de azt igen, hogy mit nem.
- Álmodozó, szerény természetét jó adag intuícióval tetézi.
- Áldozatkészsége, gondoskodó természete révén ugyancsak közel tud kerülni az emberekhez, de legszívesebben visszavonulva él, kedveli a csendes magányt. Kedves és barátságos, naiv és romantikus.
- Feszült aspektusok hatására túl félénk, gyenge és bizonytalan lesz.
- Bár kitartó, szívós és elszánt, csak nehezen szánja el magát a tettekre. Ha viszont elindult, akkor mindenáron végigmegy a választott úton, és az sem érdekli, hogy közben ráébred, nem ez a helyes irány.
- Nehezen tud mértéket tartani az élvezetekben.
- Rossz tulajdonsága, hogy nem képes elviselni, ha valamiről le kell mondania.
- Folyamatosan küzd saját maga ellen, hiszen alapjában véve nehezen változtat, szívesen épít a múltra, konzervatív.
- Összefogottsága érzelmi és lelki dolgokban nyilvánul meg. Az élet egyét területein, főleg a hétköznapokban határozatlan, és ez nagyon zavarja. Gyakran lesz úrrá hangulatán a búskomorság.
- Erős belső késztetést érez a halál és az árnyékvilág megismerésére, gondolatai a titkok és a megismerhetetlen körül forognak. Fél a dolgok elvesztésétől. Gyakran olyan mély pesszimizmus lesz úrrá gondolatain, hogy az egész világot az ellenségének érzi. Mindenkit elmar maga mellől, és könnyen egyedül marad.

Dóri - Hatodik nap: Írj 30 érdekes tényt magadról

1. Már kisgyerekként is éjjeli bagoly voltam, lámpaoltás után a plüsseimmel, képzeletbeli barátokkal és mesefigurákkal beszélgettem.
2. Vízipipa-függő vagyok.
3. Utálok sportolni.
4. Mindig is nagyon élénk volt a képzelőerőm. Óvodás koromban egyszer, amíg anyu egy méteráru boltban csevegett az eladóval, én szóba elegyedtem egy ventilátorral, aki szomorúnak tűnt. Meg is akartam simogatni, de megvágta az ujjamat.
5. Őrizgetem a régi játékaimat, és újakat gyűjtök melléjük.
6. Sokáig nagyon szerettem a meglévő játékaim mellé saját dolgokat létrehozni, például kartondobozokból házikókat készítettem, egyszer egy mini színházat is csináltam a Kinder tojás figuráimnak, később pedig sokat sógyurmáztam.
7. A plüsseimre élőlényként tekintek.
8. Kiskoromban Flinstone család rajongó voltam. Megtanultam lerajzolni őket, és saját képregényeket gyártottam róluk.
9. Általános iskolás koromban egyszer megvertem egy srácot, amiért fogdosni próbált.
10. Sosem tanultam hangszeren játszani, sem zeneelméletet, szolfézs is kimaradt. Hallás alapján veszem fel a dalaimat.
11. Jelenleg tizenegy megkezdett regényem van, és mindig változó, épp melyikhez van ihletem.
12. A dalaimat albumkoncepciókba rendezem, tehát rendszerint kitalálok egy témát, amire épül az adott album, a hozzájuk írt dalokkal. Ebből nyolc befejezett és nyolc félkész van.
13. Elsős koromban egyszer megszöktem az iskolából.
14. Nagyon jó a memóriám, de csak ha érdekel valami.
15. Húszéves koromig nem volt saját számítógépem.
16. Nagyon sok regénykarakteremet a Barbie babáim ihlették.
17. 1/8-ad arányban lengyel vagyok.
18. Kínosan kerülöm az erőszakos dolgokat a rémálmaim végett, de három-négyhavonta egyszer bekattanok, és olyankor gyilkosokról, gyilkosságokról olvasgatok.
19. Érdekel a Stockholm-szindróma.
20. Hat évig folyamatosan jártam énektanárhoz.
21. Sajnos nagyon válogatós vagyok, jelenleg alig van étel, amit megeszek.
22. Volt egy "rocker" időszakom, amikor fanatikus HIM-rajongó voltam, zenekaros pólókban és fekete cuccokban mászkáltam.
23. Amikor kiközösítettek általános iskolában, az ellen úgy védekeztem, hogy elképzeltem magamat egy erősebb, népszerűbb személyiségként, akit szeretnek az osztálytársai, és akivel szívesen barátkoznak.
24. Nagyon ritkán nézek filmet, nem köt le.
25. A szüzességem elvesztéséhez orvosi beavatkozásra volt szükség.
26. Anyatigrisként védem a szeretteimet.
27. Valahol belül még mindig egy zavarodott tinédzser vagyok.
28. Hosszú évekig gyűlöltem a nyelves csókot, de most sem a kedvencem.
29. Van egy ezüstlánc a nyakamban violinkulcs alakú medállal, amit anyukámtól kaptam tizenkét évesen az első fellépésem alkalmából, azóta viselem.
30. Tizenhárom-tizennégy évesen alapítottam egy képzeletbeli zenekart Vulcanus néven, és erre építettem az álmaimat.

Ricsi - 6. nap - Érdekességek

1. Magamtól tanultam meg úszni (minimálisan) miután az úszómester(nő) módszere az volt, hogy lenyomkodta a fejem a víz alá.

2. Kb: 6-7 éves koromig azt hittem, hogy "külföld" az egy konkrét ország. 

3. Nem tudom mit szeretnek az emberek a nyelves csókban.

4. Nagyon érzékeny és dühös kamasz voltam, a nagyszüleimre nem emelhettem kezet, ha azok igazságtalanul beszéltek / bántak velem, így olykor magamat kezdtem el ütni.

5. Tinédzser koromban nem vágytam többre, mint hogy egy videotékában melózzak.

6. Próbáltam kajából kikeverni égési sérülés seb imitációt, bekentem vele az arcomat, és mivel pont aznapra esett, elmentem úgy az adókártyámért.

7. Egyetlen általános iskolai kötelező olvasmányt sem olvastam el végig (a Kincskereső kisködmön kivétel, de azt felolvasták nekem).

8. https://www.youtube.com/watch?v=YlJlRtlFl_8

9. Gyerekként a Caspert nyolcszor láttam moziban, egyébként átlagban 4-5 mozit látogattam, és ebből a Corvin moziban több, mint száz külön filmet néztem meg, többségüket 2x-3x.

10. Írtam egy text-adventure játékot számítógépre.

11. Soha nem puskáztam, legfeljebb volt, aki súgott nekem dolgozatírásnál.

12. Horogkereszteket rajzoltam a napköziben, olyan legfeljebb másodikos koromban, mert a nagyapám hülye volt és bemutatott a jelképnek, hogy ez egy rossz és tilos szimbólum, csak azt nem magyarázta meg, hogy miért.

13. Amikor beutaztam Európát, nem volt bankszámlám, és három hónapon keresztül, egy válltáskában cipeltem magammal több millió forintot. Úgy voltam vele, hogy senki nem feltételezne ekkora őrültséget másokról, így relatíve biztonságos.

14. Pár haverommal gyakran jártunk elhagyott házakba, pincékbe kutakodni, olykor suli helyett is. 

15. Egyszer megnyertem egy számháborút a csapatomnak, kizárólag az eszemmel.

16. Volt, amikor gondolkodtam a színészi pályán, gyakoroltam is valaki segítségével, de szar voltam, és lássuk be: még így sem érdemeltek meg a színházak, amik felvételit hirdettek.

17. Azok közé tartozom, akik általában szexuális fantáziákba merülve tüsszentenek.

18. Egy barátom esküvői lagziján lejátszottam a Castamere-i esőket.

19. Egyszer, kamasz koromban elutaztam Vácra, hogy megtaláljak egy lányt, akinek csak a keresztnevét tudtam, azt, hogy görkorizik és internet kávézóba jár, mindezt azért, mert nem tudtam telefonon elérni és azt hittem baj van. (valójában csak nem volt már rám kíváncsi, ki is röhögött később).

20. Gyerekként a patkányoktól és veszett macskáktól féltem a leginkább, főleg a híradó miatt voltak visszatérő rémálmaim ezzel kapcsolatban.

21. Angolból érettségin évfolyamelső lettem.

22. Életem első négy évét Veszprémben éltem le.

23. A szomszéd csajról, aki gyerekkoromban babysitterkedett, sokáig azt hittem, hogy fiú, mert rövid haja volt.

24. Soha nem mentem ki temetőbe, rokonok sírjához.

25. Az előjátékot többre tartom, mint a tényleges dugást.

26. Ütött már el autó.

27. Volt középiskolás koromban "diszkós korszakom", nagyjából háromszor mentem, osztálytársakkal, és ezzel véget is ért.

28. Nyolc évesen smároltam először. A lány tizenhárom volt, külföldön nyaraltam.

29. Életemben először Párizsban jártam striptease bárban. Nem tetszett. De az első nő, aki megpróbált rólam pénzt legombolni valami olyan szöveggel, hogy nemrég meghalt a kutyája és forgatókönyveket szeretne írni, mint kiderült: magyar volt.

30. Bizonyos napokat kivéve szerettem a menzakaját.

Ricsi - 5. nap - Az elmúlásról

Volt-e már olyan, hogy öngyilkos akartam lenni? Nem. Nem volt. Olyan volt, hogy utáltam az életem, nem láttam értelmét, azt akartam, hogy vége legyen a szenvedésemnek. Olyan volt, hogy gondoltam az öngyilkosságra, nagyon sokszor, néha egy-egy veszekedés után, amíg egy fedél alatt éltem az apámmal, néha eljátszottam a gondolattal, hogy halálos beteg vagyok, és ez nyugalmat adott, hogy vége a küzdelemnek. Olykor a magány, olykor a félelem és bizalmatlanság, olykor az keltett bennem olyan érzést, hogy nincs értelme élnem, hogy nem láttam kilátást a problémáim megoldására. A boldog jövőre. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy már egyáltalán nem szoktam így érezni, régen eleve nem is akartam túlélni a 30-at, most meg már kevesebb, mint egy hónap és 30 leszek. Néha megszólal bennem egy macho Rick Grimes-hangú fazon, hogy mindenki cserben hagyja a bennem lévő, szomorú gyereket, és ne merészeljem én is ezt tenni vele, felelős vagyok érte, nem számít, hogy mások nem azok értem. Az is segít, hogy időnként beugrik: most már teknősökről is kell gondoskodnom. Bár nem, mintha más ne tehetné meg, de ezt is én vállaltam, nem lenne helyénvaló lepasszolni őket. Az egyedüli ami tartja bennem olykor a lelket a megszokáson meg a hobbijaim figyelemelterelésén kívül az, hogy később jobb lesz, később lesz családom és oda fogok tartozni.